százhold - Veiszer Alindával

Veiszer Alinda vendége Molnár Jacqueline illusztrátor, az Év Gyerekkönyve Díj idei Életműdíjasa, akinek jellegzetes képei generációk óta meghatározó részei a magyar gyerekkönyveknek, többek között Lackfi János és Lázár Ervin köteteit is életre keltik.
Erős színek, humor és rengeteg apró geg – Jacqueline képei első pillantásra felismerhetőek. De honnan jön ez a különleges látásmód? Mennyire formálta a barcelonai élet és a gyerekkori emlékek sora?
Beszélgetünk a Bújócska és a Robotok című saját köteteiről, a Covid és a mesterséges intelligencia hatásáról és arról, miért lehet éppen most reneszánsza az emberi alkotásnak.
A kiszolgáltatottság és a társadalmi problémák iránti érzékenység mellett Vasarely, az erős családi örökség és egy különleges, menekült gyerekek történeteit feldolgozó barcelonai műhely is helyet kap a beszélgetésben.
Jacqueline mesél arról is, hogyan hatott rá az animációs filmes múltja, miért nem lett végül rajzfilmes, szóba kerül a Plastic Monster projektje, hogy honnan jönnek az ötletei, és az is, hogy miért tudja a rajzolás minden feszültségét feloldani.
(Fotó: Hartyányi Norbert)

A 121 vers, ami összetöri/összeragasztja a szíved című kötetről beszélget Veiszer Alinda Péczely Dóra szerkesztővel és Krizbóval, az illusztrátorral.
Mi történik, ha egy verseskötet két oldalról olvasható? Mi köti össze a verseket, és hogyan és miért van egyszerre jelen bennük a szerelem, a veszteség, az önsértés, a családon belüli erőszak, a fájdalom és a továbblépés lehetősége? Miért fontos ezekről beszélni, és mit adhat az, ha valaki felismeri: nincs egyedül, és nem az ő hibája?
Miért fekete-piros a kötet? Hogyan lehet egyáltalán verset illusztrálni, és hogyan találkozik a költő, az illusztrátor és az olvasó saját olvasata? Miért éppen egy Varró Dani-vers Krizbo kedvence? Hol ér össze a két oldal, miért kell szó szerint megfordítani a könyvet, és miért szerepel benne kétszer ugyanaz a Kosztolányi-vers?
(Fotók: Dénes Nóra és Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége a Csimota Kiadó: Csányi Dóra főszerkesztővel és Szabó Sándor szerkesztővel a silent book műfajáról beszélgetnek.
Hogyan lehet képekkel történetet mesélni, és megmutatni traumákat, az autizmust, az élet és a halál kérdéseit vagy éppen a demenciát?
Máray Mariann, Iván Zsuzsanna és Szegedi Katalin különleges kötetei egészen más olvasási élményt adnak: lassításra, figyelemre és saját történetek alkotására hívnak. A képek nem egyszerűen történetet mesélnek, hanem beszélgetésre ösztönöznek, megszólalni tanítanak, és segítenek nehéz élethelyzetekben, amikor azt gondoljuk, nincsenek szavak.
De a csendes könyvek lehetnek játékosan formabontók is, és a hétköznapi, vicces történeteknek is helyük van bennük!
Hallhatsz Szinvai Dániel Álmomban az eső című csendes regényéről, és szóba kerül a Bibliai történetek sorozat is – mindkettő az Év Gyerekkönyve Díj nyertese.

Veiszer Alinda vendége Grancsa Gergely, a Tilos az Á Könyvek szerkesztője, akivel a Hangulatjelentés, a Költővel nem járnék és a Nem mondtam nemet kapcsán beszélgetünk.
Hányféleképpen gondolkodhatunk Petőfiről? Milyen a húszévesen elkezdett önálló élet és mindezeken keresztül egy generáció közérzete?
Hogyan lesz egy novelláskötetből korlenyomat? Mit árulnak ezek a szövegek a közérzetünkről, a generációk közötti párbeszéd nehézségeiről vagy éppen a felnövés bizonytalanságáról?
Mi alapján választ szerkesztőként: kell-e feltétlenül „fontos témáról” szólnia egy szövegnek, vagy elég, ha jól van megírva?
Szóba kerül Balássy Fanni Bocs, hogy élek című, felnőtteknek is szóló kötete, a „jó gyerek” szerepe, a kényszeres szabadkozás, az igenek és nemek kérdése, valamint az, hogyan tágulhat egy apró személyes történet sokkal nagyobb történetté.
Négy könyv és egy szerkesztő arról, hogyan érezzük magunkat ebben a világban.

Veiszer Alinda vendége Mrena Julianna, a Mamikornis szerzője. Egy különlegesen illusztrált és vicces mesekönyvről beszélgetnek: kiderül, mi történik, amikor a tündérmese után elkezdődik a valódi anyaság, de szó lesz még határokról, csodákról és arról is, miért fontos, hogy a mesék a nehézségekről is merjenek beszélni. Miért a verses mese a legjobb eszköz ehhez?
A beszélgetés végén a kétnyelvűség és az olvasásra nevelés is szóba kerül: megtudhatod, miért fontos a szerzőnek, hogy történetei egyszerre legyenek költőiek, közérthetők, és segítsék is a gyerekeket az olvasás megszeretésében.
(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)