Az Én Kék Zónám

A férfi szerepek válsága abban is megmutatkozik, hogy sok férfi máig azt tanulta: az érzések kimondása gyengeség. A „légy erős, ne panaszkodj” üzenet gyakran elvágja őket a saját belső világuktól, így az érzelmek feldolgozatlanul maradnak. Emiatt nehéz segítséget kérniük, kapcsolódniuk, vagy akár önmaguk számára megfogalmazni, mi zajlik bennük. Kiss Gergely saját párkapcsolati válságából kiindulva indult el az önismeret útján. Ennek során felismerte, hogy sok férfi küzd hasonló nehézségekkel. Ezért hozta létre azt a közösséget, amely biztonságos közeget teremt az érzelmek kimondásához. A Warrior tribe-ban a férfiak ítélkezés nélkül élhetik meg a sebezhetőséget, miközben megtartják belső erejüket. A fizikai kihívások mellett hangsúlyos a belső munka, az önreflexió és az őszinte kommunikáció. A közösség szemlélete szerint az erő nem az elfojtásból, hanem az önismeretből és a valódi kapcsolódásból születik. Az epizódban Barbara és Gergely a férfi szerepek válságától indulva jutnak el a Warrior Tribe elvonulások erejéig. Arról beszélnek, miért működik egy ilyen biztonságos férfiközeg, és hogyan tud valódi erőt adni az őszinte önismerethez. Szó esik arról is, miként alakul át a férfiasság fogalma: az agresszió helyét az öntudatos, önmagát ismerő és felelősséget vállaló férfi képe veszi át. Kövesd Kiss Gergelyt: Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100054541896960 TikTok: https://www.tiktok.com/@kissgergely_warrior Weboldal: https://warriortribe.hu/ Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát. ➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam ➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/ ➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam ➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #warriortribe #KissGergely

Bódi Sylvi hosszú éveken át a reflektorfényben élt: modellként és műsorvezetőként ismerte meg az ország. Ma egészen más ritmusban él. A természet felé fordult, gazdálkodik, kertet művel, figyel az ételre, a testére és a belső egyensúlyra. A pörgést lassulásra cserélte, a zajt csendesebb, tudatosabb jelenlétre – és ebben találta meg önmagát. Az epizódban Barbara és Sylvi arról beszélgetnek, hogyan vezetett Sylvi útja a gazdálkodás felé, honnan fakad a természet iránti mély kötődése, a kert és az állatok szeretete. Szó esik a szörfözésről is, amely mára a legnagyobb szenvedélyévé vált, valamint azokról az időszakokról, amikor a kert pihen, ő pedig szörftáborokat tart, és párjával az óceán felé veszik az irányt.

A hideg vizes zuhanyzás, a különféle hidegterápiák ma már széles körben ismertek jótékony, immunerősítő hatásaikról. Egyre többen tapasztalják miként aktiválja sejtjeink túlélési mechanizmusait és hogyan erősíti a szervezet alkalmazkodóképességét. Schirilla György és édesapja korukat megelőzve rozmárkodtak a jeges Dunában. Gyuri később Guinness-rekordot is felállított, úszásait pedig ezrek követték figyelemmel. Ma már inkább a jóga, a túrázás és a futás tölti ki a mindennapjait. Az epizódban Barbara és Gyuri a jeges vízben úszás mentális és fizikai felkészüléséről beszélgetnek. Szó esik arról is, milyen alázatra tanít a Duna hidege, és miért jelent egészen más kihívást a mai rozmárkodás egy olyan folyóban, amely már soha nem lesz olyan zord, mint a Schirillák idejében.

Kajdi Csaba, vagy ahogy mindenki ismeri: Cyla a magyar közélet egyik legkarakteresebb és legszórakoztatóbb alakja. Modellügynökségi vezetőként évtizedek óta jelen van a szakmában, de igazán széles körben szókimondó, önironikus és elképesztően pontos megfigyeléseivel vált ismertté. Az epizódban Barbara és Cyla arról beszélget, hogyan lehet túlélni – sőt, jól megélni – az öregedést egy fiatalságmániás világban. Kajdi őszintén beszél a diétakultúra őrületéről, a testképzavarról, a szépség elvesztésének traumájáról és arról, miért vágyunk ötven felett is a harmincéves testünkre. Szó esik a hírnévről, a hormonális változásokról, az edzésről, az Ozempicről, a body positivity határairól és a modellvilág kemény szabályairól. Arról is beszél, milyen nehéz szembenézni és elfogadni azt, hogy az élettapasztalat, az önirónia és a változásra való képesség pótolja mindazt, amit az idő elvesz.

A spiritualitás szót ma rengetegféle helyzetben használjuk, gyakran mindenre ráhúzva, ami kicsit is megfoghatatlan vagy különlegesnek tűnik, ami így elveszíti valódi súlyát és mélységét. Pedig a spiritualitás eredendően gazdag és lényegi tartalommal bír: az ember belső viszonyát fejezi ki az élethez, az értelemhez és a nála nagyobb egészhez. Nem feltétlenül vallás, hanem egy belső tapasztalás, amely az önismeretről, a kapcsolódásról és a tudatosságról szól. Müller Péter író, gondolkodó, tanító életművének egyik központjában is a spiritualitás áll, amely nála nem elvont tanítás, hanem megélt tapasztalat. Műveiben a belső út, az önismeret, a sors és a szeretet kérdései fonódnak össze, mindig emberközeli nyelven. Írásai nem dogmákat közvetítenek, hanem emlékeztetnek: a spiritualitás élő kapcsolat önmagunkkal, egymással és a láthatatlan renddel, amely átszövi az életet. Az epizódban Péter és Barbara A Jóskönyv nemzetközi sikeréből kiindulva hamar tágabb kérdések felé jutnak: mit jelent ma hitelesen beszélni a spiritualitásról egy olyan világban, ahol a fogalom gyakran kiüresedik vagy eltorzul. A beszélgetés során Müller Péter személyes tapasztalatain keresztül mesél a veszteség és a gyász megéléséről, a hosszú házasság utáni egyedüllétről és az anyai szeretet meghatározó szerepéről. Szóba kerül az is, miként viszonyul a boldogság kereséséhez, változtatna-e bármin az életében, és vannak-e olyan felismerések, amelyekről ma már úgy látja, jó lett volna korábban megérteni.