Könyves Magazin

Harag Anita az Alkotótárs podcast záróbeszélgetésében arról mesél, milyen kihívásokkal néz szembe a regényírás során, és mennyiben más ez, mint a novella műfaja. Készülő könyve egy nem mindennapi szülői értekezletről szól, ahol arról vitatkoznak, megnézhetnek-e a középiskolások egy boncolást. A szerző a halálhoz, gyászhoz fűződő viszonyt, illetve a nevetés és sírás közelségét is kutatja.

A beszélgetés témái:

Az utolsó közös beszélgetés – ezúttal a munkatervről

Mennyiben más regényt írni, mint novellát?

A szerzői „kegyetlenség” kérdése – mit jelent kidobni a leírt szöveget?

Az ötlet eredete: egy Duna-parti beszélgetés

A szülői értekezlet mint drámai keret

Saját viszony a boncoláshoz és a halálhoz

Formakeresés: dráma és próza határán, olvasmányok és minták

A munkacím: Nevetések

Alkotótárs podcast

A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz.

Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról.

A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

Jeanette Winterson első regényét szokás a queer irodalom egyik alapművének tekinteni, emellett viszont egy életrajzi elemekből táplálkozó és mágikus elemekkel átszőtt fejlődésregény is, amely egy fiatal lány történetén keresztül mesél az anya-lánya kapcsolatokról és a láthatatlan férfiakról, a közösségről és annak hiányáról, az árulásról és önmagunk megtalálásáról. A nő hétszer sorozat szeptemberi olvasmánya a Nem a narancs az egyetlen gyümölcs.

Lány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog?
A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól.

A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, amelynek a budapesti ISON ad otthont.

A nő hétszer témái, olvasmányai, illetve a könyvklubos találkozók időpontjai:  

február 25. – Maggie O’Farrell: Hamnet

március 25. – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

április 22. – Mary Westmacott / Agatha Christie: Távol telt tőled tavaszom

május 27. – Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya

szeptember 15. – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs

október 13. – Helen Fielding: Bridget Jones naplója

november 10. – Zadie Smith: NW

A nő hétszer a British Council, a KultúrFlipper és az ISON közös sorozata a budapesti Brit Nagykövetség és a Könyves Magazin támogatásával valósul meg.

Nádas Péter 83 éves korában meghalt gombosszegi házában. A magyar és a világsajtó is az egyetemes irodalom egyik korszakos alkotóját gyászolja. A Könyves Magazin Bazsányi Sándor irodalomtörténésszel, a Nádas-monográfia szerzőjével veszi végig ezt a monumentális életművet, ami évtizedek óta alakítja világunkat, nézőpontjainkat.

A beszélgetés tartalmából:

Bazsányi Sándort kamaszként “leterítette” az 1986-os Emlékiratok könyve, amely a borítójától a mondatszerkezetekig provokációnak számított.

Két párhuzamos életmű: az 1986-os könyvhét két meghatározó műve az Emlékiratok könyve és Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című kötete volt.

Nádas prózájának védjegyei a bekezdésnyi hosszúságú, titkolózó mondatok, amelyek nem birtokolni vagy leigázni akarják a tárgyukat, hanem körüljárják azt.

A káosz és a rend dinamikája Nádas prózájában: a rendvágy hajtja a formát, miközben tisztában van a rend megvalósíthatatlanságával.

Az irónia Nádasnál nem egyszerű humor vagy nevettetés, hanem alapvető gondolkodás- és látásmód, amely egyszerre elgondolkodtat, megriaszt és láttat.

Nádas az „erős” és autisztikus olvasó.

A fotósként induló Nádas 20 évesen megírja A Biblia című kisregényét, amely klasszikus eszközökkel ábrázolja a testi-lelki öntudatra ébredést.

Bár életművét végigkíséri egyfajta mély tudatosság, Nádas folyamatosan kész volt az újratervezésre – az Emlékiratok könyve első változatát például elégette, mert túlságosan szemérmetlennek érezte.

A szívinfarktus és a klinikai halál átélése (Saját halál) után Nádas alapjaiban gondolta és kezdte újra a készülő Párhuzamos történetek koncepcióját.

A Párhuzamos történetek radikalizmusa: a 2005-ben megjelent háromkötetes főmű megosztotta a kritikát idomtalan, nyelvileg roncsolt mondataival, valamint a testi akciók és az emberi létezés határainak ábrázolásával.

Nádasnál az emlékezés nem ideológiai döntés, hanem az érzékszervek által begyűjtött részletek (szagok, felületek, tárgyak) útján működő, totális figyelem.

A Világló részletek mint összefoglalás.

Nagyon sajnálom: A Világló részletek híres zárómondata nem puszta pesszimizmus, hanem egy kegyetlen, mégis alázatos tisztánlátás a világ állapotáról és az illúziók hiányáról.

A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című kötet bemutatóján Mátyás Kitti, a Könyves Magazin és a Margó Irodalmi Fesztivál kommunikációs vezetője Erdei Zsófiával, a Dentsu kreatívigazgatójával, valamint Bárány Tibor filozófussal és irodalomkritikussal beszélgetett arról, hogyan vált a Nobel-díj a világ egyik legerősebb kulturális márkájává, mit jelent a „Krasznahorkai-brand”, és milyen szerepe van a kommunikációnak egy író nemzetközi ismertségének alakításában.

A beszélgetés témái:

A Nobel-díj mint globális kulturális márka

Hogyan válik egy író nemzetközi márkává?

A Krasznahorkai-brand és a szerző nyilvános imázsa

Mit jelent a Nobel-díj Krasznahorkai életműve számára?

A hosszú mondatok mint irodalmi és kommunikációs védjegy

Marketing és hitelesség a kortárs irodalomban

Tudatosan felépíthető-e egy Nobel-díjas életmű?

Az olvasóvá nevelés és Krasznahorkai jövőbeli kulturális hatása

----------

Tudj meg mindent Krasznahorkairól!

2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig.

Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László.

Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt:
https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

A TBR legújabb adásában Bakó Sára, Bognár Edmond és Szabolcsi Alexander Krasznahorkai László Sátántangó című regényét vitatja meg a Nobel-díj apropóján. Szó esik az első olvasásélményekről, a nehéz nyelvezetről és tördelésről, a regény keletkezéstörténetéről, a mű egyetemes hatalomkritikájáról, a Tarr Béla-film jelentőségéről, valamint ajánlott magyar szépirodalmi olvasmányokról Mészölytől Esterházyn át Nádasig és Tompa Andreáig.

Bevezetés, köszöntés, a vendégek bemutatása

Első olvasói találkozás Krasznahorkaival – Edmond és Alex útja

A "nehéz olvasni" mítosz – nyelvezet, tördelés, befogadhatóság

Hosszú mondatok és ritmus – meditatív olvasásélmény

Bécsi hagyatékkutatás és a regény keletkezéstörténete (disznóherélés, Esterházy)

Sátántangó a magyar posztmodernben – kritikai fogadtatás

Egyetemes témák: hatalom, manipuláció, hamis megváltás

Hangoskönyv-élmény és a figyelem kérdése (Z generáció)

Nemzetközi siker – Tarr Béla filmje, díjak és a Nobel utáni hype

Ajánlott magyar szépirodalmi könyvek